Megszállottság

A zöld szemű szörny pusztító támadása. Mert pusztító, gyilkos, halálos, megsemmisítő. Mint egy húsevő féreg, elevenen felfal, minden létező belső szerved kell neki. Napról napra egyre nagyobb és egyre több darab kell majd belőled. Az őrület szélére sodor. Ha nem veszed fel a harcot ellene, búcsúzz el az életedtől.

Kezdődhet bárhogy, kezdődhet egy ártatlan elszólással, egy elfeledett képkockával. Ahogy az érzelmek egyre jobban elsodornak, a féltékenység is egyre nagyobb lesz benned. Azt mondják típus kérdése, ennél nagyobb ostobaságot mondani már nem is lehetne. Persze, ha az önbizalomhiányt típusnak tekintjük, akkor igen. De erről talán majd később.

Megdobban a szíved egy-egy sms  hallatán, felgyorsul a légzésed minden hívásnál. Felfalnak a gondolataid minden külön töltött este. Minden napodat keretbe foglalod: facebook elemzés reggelire, facebook elemzés elalvás előtt. Egy átbulizott szombat éjjel milyen új ismerősöket hozott, egy hozzászólás, mikor te nem is látod bejelentkezve a csevegőbe. Ekkor jönnek az elméletek, a kínai falnál is hosszabb gondolatsorok. És, ha egyszer a méreg a szervezetedbe kerül, megszállott leszel. Egyre hosszabb az a reggeli és esti elemzés, minden múltbéli és jelenlegi kapcsolat felkerül a listára. Önmagad karikatúrájává válsz, a Szánalmas vagyok című film ünnepelt főszereplője leszel. És a méreg csak egyre jobban terjed.

A gondolat pedig nem marad gondolat, mikor már egy nukleáris mezővé válsz, a másikat is felrobbantod magaddal. ” Azt mondtad többet nem beszélsz vele, mégis láttam a híváslistádban!” “Nekem úgy mesélted az X helyen voltatok, de láttam,hogy az Y helyről jelentkezett be a barátod!” ” Nekem nem írtál semmi, de az ő képét lájkoltad”

Ezek a mondatok segélykiáltások, mintha azt mondanád: Én szeretlek, de úgy érzem, Te nem szeretsz engem. Én nem szeretem magamat, Neked kell szeretned engem. Gyűlölöm az életemet, Te viszont szereted a sajátodat.

Nem birtokolhatsz senkit. Sem az életét, sem a gondolatait, sem a testét. Nem várhatsz el senkitől semmit, egyedül magadtól. Ha elfogadod önmagad, ha szereted saját magadat, akkor nincs helye féltékenységnek. Hiszen tudod, Te ki vagy, Te milyen vagy, mire vagy képes, nem feltételezed, hogy máshoz rohan, hogy más karjai várják. Mert tudod, hogy Te vagy az, akinek az ölelésében oldódik fel.

Mondani könnyű, tudom én nagyon jól. De pontosan ismerem a megszállottság minden egyes momentumát és tudom, ha még egyszer szörnyszülötté változom, inkább valós mérget fecskendezek magamba. Az önismeret pokolian fáj, de csak így kerülhetjük el, hogy a féltékenység martalékává váljunk.

Aki meg akar csalni, az megteszi, aki nem akar, az nem teszi. Aki meg akarja tenni, az megteszi, mikor leviszi a szemetet, akik nem akarja, nem fogja akkor sem, ha maga a kísértés ül a vállán. Az állandó ellenőrzés egyre messzebbre sodor önmagadtól és tőle is. Nem benne kell bíznod, hanem magadban!