Belehalni

Néha bele kell halni. Egy érintésbe, egy csókba, egy vágyba, egy ölelésbe. Nem tudhatod, lesz-e még több belőle.

Mintha minden nap az utolsó lenne. A tánc, amit nem táncoltak el, a csók, amit nem csókoltak el. De el kell táncolnod, el kell csókolnod, mert lehet, ez lesz az utolsó tánc és az utolsó csók. Néha bele kell halni a szerelembe és hagyni, hogy örvényként vigyen magával mindent. Aki nem képes rá az életében legalább egyszer, az nem élt igazán. Hagyni, hogy elsodorjon, hagyni, hogy megtörténjen. Lehet, hogy utána tényleg egy kicsit meghalsz, de mennyi mindent kaptál érte… Ezért megéri minden fájdalom, ezért megéri a gyötrelem. Ha egy kicsit belehalsz, akkor leszel igazán szabad, mert nem érdekelnek sem a múlt láncai, sem a jövő vágyai, csak a jelen szárnyaiban élsz.