Azt az időt, amit gondolkodással töltesz cselekvés helyett, soha nem kapod vissza.
Meg kell állnod pillanatokra, de nem percekre. Hallgatnod kell a szívedre és bíznod az ösztöneidben. Bíznod kell a megérzéseidben. Bíznod kell magadban. Az élet nem fog arra várni, hogy Te eldöntsd, merre haladj tovább. Az élet haladni fog percről percre. Ha nem vagy képes felvenni a ritmusát, lemaradsz. Amiről lemaradsz, azt már nem kaphatod vissza.
Kell egy nagy levegő és egy hangos gondolkodás. De ne hagyd, hogy ez túl sok időt elvegyen tőled. A halogatás méreg. Lassú, de biztos pusztulás. Ha kell, akkor csukott szemmel ugorj. De soha ne lefelé, mindig csak felfelé haladj. Ugrás közben átléped a félelmeidet és ezzel együtt saját magadat. Kapaszkodj fel, küzdj a feljutásért, és ne állj meg gondolkodni közben. Ha felértél, elszáll minden kétséged. Nem tudhatod, mit hoz a holnap, de még azt sem, mit tartogat a következő pillanat. Éppen ezért menned kell tovább. Folyamatosan.
Ha túl sokáig maradtál egy helyben, őrült tempót kell diktálnod. Ha lemaradtál, rohanj, hátha utoléred. Még akkor is, ha a távolság miatt elérhetetlennek tűnik. Meg kell próbálnod. Ha nem próbálod meg, soha nem fogod megtudni milyen rohamléptekre vagy képes.
Az élet nem vár rád, Te sem várhatsz rá. Indulnod kell.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: