Megérni

Az igaz érzésekhez idő és tapasztalat kell.

Vannak dolgok, melyekhez meg kell érnünk. Egy igaz szerelemhez, egy olthatatlan vágyhoz, egy valódi öleléshez, egy mindent elsöprő fájdalomhoz. Ehhez le kell ásni egészen mélyre, oda, ahova alapvetően nem vágysz. Viszont a felszínen maradni csak egy fél életet jelent. Ha nem mész mélyre, nem leszel a magasban sem.

Meg kell érni a szeretethez, mikor nem félsz már kimutatni azt, amit érzel. Meg kell érni a hálához, mikor már tudod értékelni mindazt, amid van. Lehetne több, lehetne sokkal több, de mégis mennyi mindened van már így is ebben az életben. Meg kell érni az őszinte vágyhoz, az érzelmek tengerén nem a jó szélben bízni, hanem akkor vitorlát bontani, amikor kell. Meg kell érni a jóhoz, a rossz mindig ott lesz, de akarnod kell a jót, mi több, tenned kell érte. És a fájdalomhoz is érni kell, de előtte meg kell élni.

Meg kell érni az igaz élethez, de ezt csak úgy tudod, ha élsz, igazán. Meg kell érni a valódihoz, de ehhez meg kell teremtened a saját valóság fogalmadat. El kell indulnod a tapasztalás útján. Nem félrelökni mindent, hanem beleugrani. Hagyni, hogy néha a könnyek kísérjenek. Bárhol is jársz, a szívedet mindig hagyd nyitva, engedd, hogy beleköltözzön az, aminek bele kell költöznie. Hidd el, minden akkor fog megérkezni, amikor meg kell érkeznie és az idő a távozás pillanatáról is gondoskodik. Neked semmi más dolgod nincsen, mint menni tovább és tovább. Megélni. És így fogsz Megérni egy igaz szerelemhez, egy olthatatlan vágyhoz, egy valódi öleléshez.