Azt, ami már nem a tiéd, és azt is, ami soha nem is volt a tiéd. Nem tarthatod meg azt, ami fáj, ami rossz. Meg kell szabadulnod mindentől, ami egy cseppnyi rossz érzést is okoz. Tudatosság . Másképp nem lehet. Hagyd, hogy fájjon és a fájdalom átjárjon. De mindezt nem egy helyben állva kell megélned. Miközben a fájdalom épp a lelkedet marcangolja menned kell, haladnod lépésről lépésre. Mondd ki, hogy vége van. Mondj ki hangosan mindent, ami bánt. Érezned kell, ahogy egyre kevesebb súlyt cipelsz. Ne keresd a hozzá kötődő érzést és takarj le minden emléket. Nem menekülhetsz, egyszer úgyis elér.
De ehhez tudnod kell, mi az, ami valóban bánt, mi az, amit el kell engedned. És ezzel párhuzamosan magadban is meg kell találnod ennek a párját. Minden belőled ered, magadban kell valamit elfogadnod vagy elengedned. És igen, ez sokkal nehezebb. De meg kell tenned ahhoz, hogy szabad legyél.
Nem tudsz sietni és nem rohanhatsz el. Az elengedéshez idő és bátorság kell.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: