Attól, hogy itt az új év, nem kell új életet kezdened. Ha fogadalmat szeretnél, egy valamit fogadj meg: hogy végre boldog leszel. De nem holnaptól, hanem most rögtön, ettől a pillanattól.
Attól, hogy átlépünk egy másik évbe, még nem fog megváltozni semmi. Miért kellene megfogadnod bármit is, azt bármelyik átlagos keddi, szerdai napon megteheted. Nem kell túldramatizálni az új évet. Egyszerűen csak lépj bele. Egyenes háttal, nyitott szívvel és mosollyal az arcodon. Fogadd be.
Nem lebeszélni akarlak a megvalósításról és az álmokért vívott csatákról soha nem tennék ilyet, csak ne kezdj úgy egy mondatot, hogy “január 1-től …..” ha annyira fontos lenne az a “….”, akkor miért nem mától? Miért csak akkortól? Érted? Ne tegyél üres gesztusokat a szokás kedvéért. Legyen meg a saját szokásod. Ha valamit megfogadsz, akkor azt fogadd meg, hogy boldog leszel. Semmi mást, csak ezt az egyetlen egyet. Tudod miért? Mert ebben minden benne van. Ne az alkoholmámor és az elódázott érzelmek ölelésébe szabadulj fel. Hanem magadban.
Fogadd meg, hogy szeretni és tisztelni fogod magadat. Fogadd meg, hogy kiállsz magadért, nem hagyod, hogy többet bántsanak. Hogy végre őszinte leszel, végre felvállalod az érzéseidet, hagyod szabadon szárnyalni a lelkedet. Fogadd meg, hogy élni fogsz, nem látszatéletet élsz, hanem a saját rezdüléseidet követed. Fogadd meg, hogy akarni fogod, mindennél jobban, bármi áron. Hogy végre hinni fogsz magadban. Hogy kinyitod a szívedet. Fogadd meg, hogy leszámolsz a félelmeiddel. Hogy végre elindulsz az úton, ami a teljesség felé vezet: önmagadhoz. Fogadd meg, hogy lerombolod a saját faladat és ha kell, felállsz mindig újra és újra. De, ha ezekre úgy tekintesz, mint tényleges fogadalomra, akkor a szavak csak szavak maradnak. Ne várd a csodát, hiszen a csoda Te magad vagy.
Régen minden évben papírra vetettem az elmúlt hónapok történéseit, tartottam egy évértékelést. De valahogy erről már leszoktam. Azt hiszem, már nem kell papírra vetnem, minden fontos momentum, itt él, bennem. Aminek mennie kell, az pedig menjen is. Úgy érzem, egy nagyon fontos évet zártam. Kívülről nézve nem történtek nagy dolgok velem. De egy észveszejtő belső utazás volt ez az év. Volt, mikor nem tudtam, mikor vagyok ébren és mikor álmodok, volt, mikor asztal alatt töltöttem órákat. volt önfeledt több napos mámor és még mennyi minden….De én elindultam egy úton, ha nem így lenne, ez a blog sem született volna meg. De itt van, és itt vagyok és Ti is itt vagytok.
Álljatok meg egy percre és gondoljátok végig, mi minden jó is történt veletek. Legyetek érte hálásak. És legyetek büszkék saját magatokra. Annyi mindent megcsináltatok, és még mennyi mindent fogtok! Én tudom. Ne fogadkozzatok, csak tegyétek a dolgotokat,tegyétek azt, amibe képesek vagytok belehalni , ami örömet okoz, amiben otthonra leltek. Legyetek önmagatok.
Én csak annyit kívánok Nektek, hogy 2014-ben legyetek nagyon boldogok. Legyetek önmagatok és találjatok rá a saját belső fényetekre, akkor megállíthatatlanok lesztek. Úgy fogtok ragyogni, hogy megnyílik minden szív és kivirágzik minden lélek. Ne fogadalom legyen, hanem cél, és lépjetek rá a hozzá vezető útra. Ha éppen összeomlani készültök, én és Mi mindig itt leszünk, hiszen tudjátok, mindannyian cseppek vagyunk ugyanabban a tengerben….
Eszeveszetten Boldog Új Évet Kívánok Nektek!
Klaudia
ui: Ti is gondoljatok rám néha, én nem kevesebbet szeretnék 2014-ben, mint 2014 kilométert futni 🙂
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: