Mert él, mert létezik és talán már közelebb is van, mint gondolnád.
A szerelmet nem lehet kérni, csak kapni. Mikor éppen úgy vágynánk az érzelmek ölelésére, akkor sokszor mégis egyedül hajtjuk álomra a fejünket. Máskor pedig nem is gondolunk rá és már éppen ott találjuk magunkat a saját szívünk kellős közepén.
Mert a szerelem nem kérdez. Nem mérlegel, nem gondolkodik, csak jön és megérkezik. Elsodor. Sokszor úgy tűnik, elrepít a valóságból, távol önmagunktól, pedig éppen ellenkezőleg, elvisz a valóságba és közelebb visz önmagunkhoz. Ez a szerelem. A többi csak kísérlet, csak menekülés, csak játék. Az igazi szerelem nem tudni honnan jön és miért. Csak azt tudjuk, hogy itt van.
Hinned kell benne. A teremtő erejében. A viszonzás varázsában. Az életető mágiájában. Hidd el végre, hogy létezik egy olyan érzés, ami elsodor és nem megfullaszt. Ami erőssé tesz és nem legyengít. Ami örömöt ad és nem bánatot. Ami annyira természetes, hogy nem is érted, hogyan élhettél eddig nélküle. Hidd el végre, hogy létezik az az ember, aki mellett nem lesznek kétségeid, történjen bármi. Mert érezni fogod a biztonságot, a nyugalmat, a varázserőt.
A szerelem él és létezik. Ott van benned, legbelül. És lángra fog gyúlni, magától, azonnal, hirtelen. Mikor? Mikor érzi, hogy ő Ő.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: