Maratoni lélekcseppek
Most valószínűleg egy ideig úgysem tudok másra gondolni, csak az elmúlt hétvégére. És azon belül is a szombatra. Felesleges lenne megpróbálnom bármi másról is írni, úgysem tudnék. Talán frappáns címet sem tudok most adni. Annyi minden kavarog bennem. Nem azt szeretném elmesélni, hogyan éltem meg életem első maratoni versenyét, aki kíváncsi rá, az elolvashatja Itt. Hanem azokról a fantasztikus lélekemelő dolgokról szeretnék beszélni, ami ehhez tartozik.
Ugyan a 42 km lefutása teljesen egyéni küzdelem, az a több ezer ember egyedül fut és mégsem. Mert van valami láthatatlan kapocs ezek között az emberek között. Nem csak azért, mert a cél azonos, ez valahogy annál sokkal több. Mindenki harcol azokkal a démonokkal, mindenkinek fáj, de mégis mindenki képes félretenni a saját fájdalmát más fájdalmának enyhítése érdekében. Mindenki, aki ott van azt akarja, hogy ne add fel. Azt akarja, hogy Te is teljesítsd az álmodat. Hiába verseny, nincsenek ellenfelek. Senki sem harcol ellened. Ugyanazt az utat jártátok be, ugyanazon mentetek keresztül még akkor is, ha látszólag az az út teljesen más volt.
És ott vannak azok az emberek, akik a pályán kívül állnak. Néznek, figyelnek, tapsolnak, ordítanak, mosolyognak, támogatnak. Még mindig idegen emberekről beszélünk. Akiket soha nem láttál és valószínűleg nem is fogsz többet. Nem ismer, nem jelentesz neki semmit és mégis rád mosolyog és kiabálja, hogy annyira ügyes vagy és mennyire gratulál. Ha látja, hogy éppen összeomlani készülsz, azonnal ott terem melletted. Igen, az az idegen. Nem ismer téged, de ő is csak egy dolgot akar, hogy ne add fel.
Egyedül kell megküzdened a kilométerekkel, a hőséggel, de több ezer ember ember szurkol veled és érted. Senki sem gondolkozik egy pillanatig sem azon, hogy segítsen neked, ahogy te sem gondolkozol azon, hogy segíts valakinek. Más örömének ugyanúgy tudsz örülni, mint a sajátodnak. Mindenki csak egyetlen és ugyanazt a dolgot akarja: hogy senki se adja fel!
Remélem, senki sem hiszi el, hogy nincsenek jó emberek. Vannak és léteznek. Én rengeteg fantasztikus emberrel találkoztam szombaton…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: