{"version":"1.0","provider_name":"L\u00e9lekTenger","provider_url":"https:\/\/lelektenger.cafeblog.hu","author_name":"Kozma Klaudia","author_url":"https:\/\/lelektenger.cafeblog.hu\/author\/kozma_klaudia\/","title":"V\u00e1ltoznak az \u00e9vszakok","html":"Ennyi volt a ny\u00e1r, igen ennyi m\u00e9gsem f\u00e1j.\r\n\r\n\r\n\r\nCsak az \u00e9vszakok v\u00e1ltoznak. Ennyi t\u00f6rt\u00e9nik, semmi m\u00e1s. Nem a ny\u00e1rt\u00f3l kell v\u00e1rni a szerelmet \u00e9s nem a t\u00e9lt\u0151l a nyugalmat. B\u00e1rmi megt\u00f6rt\u00e9nhet b\u00e1rmikor. T\u00falmisztifik\u00e1ljuk a jelent\u00e9s\u00e9t. Mindennek. Ennek is.\r\n

\"theend2\"<\/a><\/p>\r\nT\u00fals\u00e1gosan ragaszkodunk mindenhez, ami r\u00e9gi. Szeretj\u00fck betemetni magunkat a m\u00falt eml\u00e9kk\u00e9peivel \u00e9s takar\u00f3k\u00e9nt magunkra h\u00fazni, mikor k\u00f6zeledik a h\u0171v\u00f6s \u00e9jjel. A ny\u00e1r \u00e9ltet\u0151 sugarait a b\u0151r\u00fcnk\u00f6n vissz\u00fck tov\u00e1bb a sz\u00edv\u00fcnk helyett. \u00c9s ahogy fokozatosan halv\u00e1nyul, \u00fagy \u00e9rz\u00fcnk egyre nagyobb \u00fcress\u00e9get. \u00c9s megtal\u00e1l a \"valami elm\u00falt\" \u00e9rz\u00e9s. Elm\u00falt. H\u00e1t persze, hogy el. Ny\u00e1ron meleg van, t\u00e9len hideg, ez az \u00e9let rendje. Az \u0151sz \u00e9s a tavasz pedig \u00e1tmenetet k\u00e9pez. \u00c9n valahogy mindig jobban szerettem az \u00e1tmeneti id\u0151szakot. Annyi lehet\u0151s\u00e9get tartogat, annyi minden lehet. Persze, most m\u00e1r \u00e9rtem, mi\u00e9rt. Vajon mikor tudom elfogadni az \u00e1lland\u00f3s\u00e1got?\u00a0<\/em>M\u00e1r megint \u00faj helyen \u00e9lek, m\u00e1r megint csak egy \u00faj frizura k\u00e9pe lebeg el\u0151ttem. Pontosan 1 \u00e9ve v\u00e1ltottam \u00a0vil\u00e1gos sz\u0151k\u00e9b\u0151l s\u00f6t\u00e9t barn\u00e1ra, tal\u00e1n el\u00e9g is volt. Ny\u00e1rb\u00facs\u00faztat\u00f3... eml\u00e9kszem a tavalyira. B\u00f3dultan l\u00e9pkedtem a kis k\u00e9k t\u00fcllszokny\u00e1mban a belv\u00e1rosi sz\u00f3rakoz\u00f3helyen, leg\u00e9nyb\u00facs\u00fara \u00e9rkeztem. B\u00e1r nem \u00e9rtem, mi keresnival\u00f3m volt ott, de vel\u00fck \u00e9n is mindig fi\u00fa voltam, t\u00fcllszoknya ide vagy oda. \u00c9s egy idegen csak ugyanazt tudta mondogatni nekem: \"\u00e9n csak arra k\u00e9rlek, ne csin\u00e1ld ezt, ne j\u00e1rj ilyen helyekre, ne legy\u00e9l ilyen, ne csin\u00e1ld ezt magaddal, ez nem te vagy\" \u00c9s m\u00e1r reggel, egy kezet szorongatva a m\u00e1sik k\u00e9zben pedig r\u00f3zs\u00e1t szorongatva \u00e1llam taxira v\u00e1rva, ez az idegen pedig csak visszaj\u00f6tt, \u0151t otthon v\u00e1rta csal\u00e1d, gyerek, de visszaj\u00f6tt, hogy elmondja m\u00e9g egyszer: \"ne csin\u00e1ld ezt magaddal, ne j\u00e1rj ilyen helyekre, te enn\u00e9l t\u00f6bbet \u00e9rdemelsz\". Majd hazament, ahogy \u00e9n is. Azt a kezet akkor szor\u00edtottam utolj\u00e1ra, azon a helyen akkor j\u00e1rtam utolj\u00e1ra, azzal az idegennel akkor tal\u00e1lkoztam utolj\u00e1ra...\r\n

[embed]https:\/\/www.youtube.com\/watch?v=nVjsGKrE6E8[\/embed]<\/p>\r\nV\u00e1ltoznak az \u00e9vszakok. Ahogy mi magunk is v\u00e1ltozunk, de nem \u00e9vszakonk\u00e9nt. Akkor v\u00e1ltozunk, amikor sz\u00fcks\u00e9ges. Val\u00f3j\u00e1ban minden pillanatban m\u00e1sok vagyunk. \u00c9ppen ez\u00e9rt kell nyitottnak lenni a v\u00e1ltoz\u00e1sra. Nem szabad f\u00e9lni t\u0151le, meg kell tanulni elfogadni. Ez az \u00e9let rendje. Mindig akkor j\u00f6n, amikor sz\u00fcks\u00e9ges \u00e9s nem csak a term\u00e9szetben...\r\n\r\n ","type":"rich","thumbnail_url":"https:\/\/lelektenger.cafeblog.hu\/files\/2014\/08\/theend-150x150.jpg","thumbnail_width":150,"thumbnail_height":150}