<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>LélekTenger</provider_name><provider_url>https://lelektenger.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Kozma Klaudia</author_name><author_url>https://lelektenger.cafeblog.hu/author/kozma_klaudia/</author_url><title>Szégyen(telen)</title><html>Szégyen. Amit soha nem lenne szabad éreznünk, mégis olyan sokszor beterít minket. Hogyan törölhetjük ki a szótárunkból?

&lt;!--more--&gt;

Már egészen kicsi korunktól  elkezdik belénk nevelni a szégyent. &lt;strong&gt;Szégyent kell éreznünk&lt;/strong&gt;, ha valami olyat teszünk, ami nem tetszik a külvilágnak. Mi pedig nem tudunk más tenni, &lt;strong&gt;elhisszük&lt;/strong&gt;. Elhisszük, hogy szégyent kell éreznünk, amiért eltörtünk valamit, eldobtuk a játékot vagy csúnyán beszéltünk. Az iskola pedig a megszégyenítés tetőfoka. &quot;Szégyelld magad&quot;. A vasalt fehér inges kitűnő  tanulókon kívül gyakorlatilag mindenkinek szégyellnie kellene magát.
&lt;p style=&quot;text-align: center&quot;&gt;&lt;img class=&quot;aligncenter wp-image-5524392 size-large&quot; src=&quot;https://lelektenger.cafeblog.hu/files/2014/07/shame3-600x515.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;600&quot; height=&quot;515&quot; /&gt;&lt;/p&gt;
Valahogy átbukdácsolunk ezeken a lépcsőkön, valahogy túléljük az összes ránk erőltetett szégyenérzetet. Felnövünk, de valami mégsem változik: az a szó és annak a jelentése nem tűnik el.&lt;strong&gt; Szégyen&lt;/strong&gt;. Még mindig képesek vagyunk elhinni, hogy ezt kell &lt;strong&gt;éreznünk&lt;/strong&gt; akkor, ha valami olyat teszünk, ami rossz érzést, nem tetszést kelt másban. Mert nagyon leegyszerűsítve, erről van szó. Pedig&lt;strong&gt; nem kell&lt;/strong&gt;. Soha. Semmiért.
&lt;p style=&quot;text-align: center&quot;&gt;&lt;img class=&quot;aligncenter wp-image-5524391 size-full&quot; src=&quot;https://lelektenger.cafeblog.hu/files/2014/07/shame2.gif&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;500&quot; height=&quot;225&quot; /&gt;&lt;/p&gt;
Eljutni odáig, hogy megtanuljunk szégyen nélkül élni nagyon nehéz. Önzőnek és felelőtlennek tűnhetünk, pedig nem erről van szó. Aki megtanul szégyen nélkül élni, az megtanulja elfogadni magát és együtt lélegezni a világgal. Külön tudja választani magát másoktól. Hisz a szabadságban. Hisz az egyén szabadságában. Elfogadja, hogy ő csak a saját életéért felelős. Tudja, hogy minden ember egy tükör. Éppen ezért,&lt;strong&gt; ha valakiben valami rossz érzést kelt, azért soha nem ő a felelős&lt;/strong&gt;.
&lt;p style=&quot;text-align: center&quot;&gt;&lt;img class=&quot;aligncenter wp-image-5524390 size-full&quot; src=&quot;https://lelektenger.cafeblog.hu/files/2014/07/shame.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;500&quot; height=&quot;276&quot; /&gt;&lt;/p&gt;
Mindenki úgy éli az életét, ahogy szeretné és a külvilág ezzel azt kezd, amit szeretne. Elfogadja, megveti, csodálja, elítéli. Teljesen mindegy. Ez már nem a Te dolgod. A Te dolgod annyi, hogy éld az életedet a saját rezgéseid szerint. Meg kell tanulnod, különben soha nem lesz saját életed.&lt;strong&gt; Meg kell tanulnod szégyen nélkül élni. A saját életedben nincs mit szégyellned&lt;/strong&gt;.</html><type>rich</type><thumbnail_url>https://lelektenger.cafeblog.hu/files/2014/07/shame-150x150.jpg</thumbnail_url><thumbnail_width>150</thumbnail_width><thumbnail_height>150</thumbnail_height></oembed>